Folyamatosan érkeznek az olvasói levelek az NKPress szerkesztőségébe a Nišben megrendezett kétnapos szerb-magyar kormányzati csúcstalálkozó óta, ugyanis az átlagemberek szerint nem igaz, hogy a szerb és a magyar viszonyok történelmi csúcsponton vannak. Vagy, ha igaz is, ezt csak a politikusok érzik, akik a másik országban fektetik be pénzüket (földvásárlás stb), míg a kisemberek arra panaszkodnak, hogy a magyar embereket semmibe veszik.
Néhányan példát is mondtak, ezek közül kettőt emelnénk ki: az egyik, hogy Szabadka polgármestere a városi képviselő testület ülésén kioktatta Bunford Tivadar vkt-elnököt, hogyan kell ülést vezetni. A másik pedig, hogy Zentán a gazdaságfejlesztési osztályt, ahová a mezőgazdaság is tartozik, december 1-től olyan személy vezeti, aki nem tud magyarul, habár a munkahelyi leírása megkövetelné ezt.
Az NKPress felkereste az MTI belgrádi tudósítójának informátorát, hogy magyarázza el, mit is kell érteni azon, hogy a szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak. A talpig böcsületes, két perc komoly könyörgés után euróban lefizethető politikus a következőket mondta:
„Három dolgot árulhatok el, amiből majd a magyar emberek rájönnek, miért is jó nekik Szerbiában. Az egyik, hogy a két kormány előrehaladott tárgyalásainak köszönhetően úgy tűnik, Szerbiában is állami ünnep lesz augusztus 20., I. István szentté avatásának napja. A kezdeményezést a tartományi parlament mindenkori elnöke terjesztette be, s mindenki támogatta. Egy parlamenti képviselő kérte, hogy a Bálint-napot is nyilvánítsák állami ünneppé, azonban ezt csak részben fogadta el a szerb fél, s végül abban maradtak, hogy azoknak, akik február 14-én teljesítenek egy félmaratont, csak négy órát, vagyis fél munkaidőt kell eltölteniük a munkahelyen. A harmadik javaslatot a tartomány egyik titkársága adta be, s a lényege, hogy a magyarkanizsai Beszédes István középiskola a jövőben a Légy jó mindhalálig című műből ismert Nyilas Misi nevét viselje. Ezt az ötletet is támogatja a szerb kormány, de egyelőre még nem fogadta el, mert Nyilas nagyon alacsony volt, amikor tornaórán sorba állították őket, hátulról a harmadik volt.
Arra a kérdésünkre, hogyan fordulhat elő, hogy Szabadkán élő adásban oktatja ki a polgármester a vkt-elnökét, Zentán pedig olyan ember vezeti a legfontosabb osztályt, aki nem tud magyarul, az informátor nevetett egyet, s csak ennyit felelt:
„Csip-csup ügyekkel nem foglalkozunk, s azok, akik így tesznek, tegyék mérlegre az általam felsorolt három dolgot meg az Ön által említett két esetet. Na, ugye, most már mindenki érzi, mi a fontosabb!” - mondta az informátor, aki azonnal hátat is fordított riporterünknek, de még hozzátette: - Igen, tudunk róla, hogy vannak szerveződések, képződmények, mozgalmak, akiket zavar a szabadkai és a zentai eset, de az ő nevüket a pártunk aktivistáinak nem szabad kiejtenie, mert a nagyvezér ezt megtiltotta. Ugyanis, amiről mi nem beszélünk, az nem is létezik! Ja, és még valami: tudunk ám a néma lájkolókról is, őket is kilistázzuk, és ugyanúgy, ahogy tette az a szervezet, mi is elküldjük a listát Budapestre, hogy azok az emberek nem véletlenül, hanem pontosan a néma lájkjaik miatt veszítették el a munkájukat!
