A napokban nagy vihart kavart a hír, miszerint a szerbiai kormány egy rendelettel úgynevezett segédrendőrséget létesítene, így hétfőn már hatályon kívül is helyezték ezt a jogszabályt. Helyette egy sokkal hatékonyabb megoldást találtak: segédnépet hoznak létre.

A kormányhoz közeli forrásunk, aki a Morava mellett nőtt fel, az NKPressnek elmondta, Vučić miniszterelnök úrnak elege lett a szerbiai nép mentalitásából.

„Semmi nem jó nekik, mindent kritizálnak, keveslik a minimálbért, nem tudják méltányolni a kormányfő igyekezetét. Csak picsognak, állandóan valamiféle törvényességet követelnek, a drága pénzért megvett diplomákat meg doktori titulusokat kifogásolják, pedig nem volt egyszerű azokat se megszerezni. Elveszünk tőlük 5000 dinárt, visszakapnak 272 dinárt és ez se jó nekik. Mindezek után pedig még képesek az ellenzékre szavazni” – nyilatkozta a politikus.

Ezért aztán a kormány már a következő ülésén határozatot hoz arról, hogy segédnépet hoz létre, amire pályázatot írnak majd ki.

„Egy 600.000 – 800.000 fős csoportban gondolkodunk. A segédnépbe olyanok kerülhetnek be, akik felismerik a kormányfő áldozatos munkáját, személyiségének nagyságát, készek megjelenni a nagyobb pártrendezvényeken, határozottan tudnak tapsolni és éljenezni és persze választások alkalmában megjelennek a szavazóhelyen és a megfelelő opcióra szavaznak” – ismertette a részleteket a dupla doktori titulussal rendelkező egykori vízvezeték-szerelő. A segédnép tagjai hasonló jogokkal rendelkeznek, mint az állandó nép, azzal, hogy adómentességet élveznek. Ez a pozíció havi 50 ezer dinár szavatolt jövedelemmel jár, illetve a közösségi oldalakon és utcai rendezvényeken kifejtett aktivitásért további bónuszokat kapnak.

Jó hír a magyaroknak, hogy a részarányos foglalkoztatás elve szerint ők is jelentkezhetnek erre a pályázatra. Előnyt élveznek azok, akik az MNT által alapított médiumoknál dolgoznak, nekik ajánlólevelet kell átadniuk, amit főszerkesztőjük, igazgatójuk, vagy a lakhelyüknek megfelelő VMSZ vagy haladó pártszervezet elnöke állít ki. Akinek van erkölcstelenségi bizonyítványa, az pluszpontokat kap.

„Ilyen módon végre biztosítjuk a stabil, hálás és lojálisan szavazó népet ez a csőcselék helyett, amelyik azt hiszi, jogai vannak és kritizálhat – mondta beszélgetőpartnerünk az orrát túrva.

Igyekeztünk egy-két szóban elmondani, hogy kinek hogy sikerült a mögöttünk álló esztendő. Ha valaki lemaradt volna a véletlenszerűen összeállított listáról, kérjük hívja fel az NKPress szerkesztőségét vagy küldjön üzenetet.

Bodzsoni Istvánnak (Pannon RTV): építkezős

Bogoljub Karićnak: hazafutós

Bózsó Istvánnak (MNY): nyilvános

Ceglédi Rudolfnak (Zenta polgármestere): fűtetlen

Hajnal Jenőnek (MNT-elnök): pirospozsgás

Joó-Horti Líviának (MM): jenőhergelős

Ifj. Korhecz Tamásnak: alkotmányos

Maglai Jenőnek (MM): szókimondó

Molnár Edvárdnak: vakulátlan

Orbán Viktornak: meghamisított

Paskó Csabának: teleszült

Pásztor Bálintnak (VMSZ): futkározós

Pásztor Istvánnak (VMSZ): baromfiudvaros

Patócs Lászlónak: lehidaló

Pék Zoltánnak (VMSZ): piacozós

Rácz Szabó Lászlónak (MPSZ): beszédes

Szalai Attilának: ébresztős

Talpai Lórántnak (Hét Nap főszerkesztő): szűkszavú

Újhelyi Ákosnak: lemondásokkal teli

Újhelyi Lukácsnak (a Magyar Szó IB elnöke): felmondásokkal teli

Zsoldos Ferencnek (MM): szakállas

A VMSZ-nek: mozgalmasan haladós

A VMDP-nek: csorba

A VMDK-nak: csonka

A Magyar Mozgalomnak: (véem)esztelen

A VAMADISZ-nak: embert próbáló

A Szabadkai Népszínháznak: gyarmatosított

A szabadkai képviselőknek: bunfordi

Davor Štefaneknek (olimpiai bajnok birkózó): aranyos

Gyárfás Tamásnak (Magyar Úszószövetség lemondott elnöke): hosszú

Novak Đokovićnak: skótra irigykedő

A szerb parlamentnek: farkasokkal táncolós

A szerb kormány minisztereinek: diplomavizsgálódós

A szerb egészségügynek: beteges

A szerbiai polgároknak: elvándorlós

A szerbiai nyugdíjasoknak: nyögvenyelős

A szabadkai polgároknak: labancos

A szabadkai zöld szökőkútnak: száraz

A savamalaiaknak: ismeretlen lerombolós

A Hét Napnak: tenyeres-talpa(i)s

A Magyar Szónak: szabad

A Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének: elhallgattatott

A Samsungnak: robbanós

és végül, de nem utolsósorban:

Az NKPress olvasóinak (bízunk benne, hogy): vidám!

Szenzációs felfedezést tedd Lord John Brightman, aki egy eddig kiadatlan Agatha Christie regény kéziratára bukkant a legendás krimi író visszamaradt holmijai között. Brightman, aki az írónő hagyatékát ápolja, annak spájzában a barackbefőttek mögött akadt rá arra a kéziratra, amelyről a legközelebbi hozzátartozók sem tudtak.

A lord az NKPressnek elmondta: a sztori egy angliai új, vidéki tanintézményben, az Európa Kollégiumban játszódik, ahol háromszáz tehetséges, de kellőképpen lebutítható diák lakik szimbolikus áron, száz ideológiailag átvilágított és túlfizetett nevelő felügyelete mellett. A kollégiumban éppen a helyi napilap ármányokban és intrikákban megőszült vezetői tartanak újságíróképzést 35 lelkesnek tűnő, ám a valóságban félig írástudatlan bukás előtt álló diák részére, amikor a korszerűen felszerelt informatika teremben rábukkannak az egyik kollégista holttestére, fejével a billentyűzetre borulva. A kollégista előtt, a monitoron épp a kormánypárt Facebook-oldala van nyitva, ahová az áldozat pillanatokkal a bűncselekmény előtt, trágár, kormányellenes üzenetet kommentelt be. A diákot egy kihegyezett dislike gombbal szúrták szíven.

A kollégiumban hatalmas megdöbbenéssel fogadják a hírt, hiszen a megboldogult korábban eminens diák volt és naponta lájkolta a kötelező bejegyzéseket, illetve rendszeresen figyelte és jelentett a tanintézményben tevékenykedő bomlasztókról. A történet szerint kisvártatva a helyszínre érkezik Miss Horseman, egy faluszéli tanyán élő vénkisasszony – egyébként közismert krimiíró –, aki pedánsan megkezdi az ügy felgöngyölítését. Hamarosan kiderül, hogy ahogy azt Agatha Christie-nél megszokhattuk, semmi nem az, aminek látszik, egynémely nevelőről kiderül, hogy egy alávaló ellenzéki mozgalom titkos támogatója, a hallgatók némelyike pedig éjjel, titkos proxy szervereken kormányellenes oldalak cikkeit olvassa, sőt akad, aki álnéven még ír is egyikbe-másikba. A vénkisasszony keresztöltéses horgolásmintával megheklálja a kollégium összes elektromos kütyüjét így leplezve le egy titkos összeesküvést, amelynek tagjai az Arceológus Testvériséghez tartoznak és céljuk, hogy minél többen tanuljanak kozmetikusnak és fodrásznak.

A fordulatos, izgalmas regény kézirata már a nyomdában van, állami támogatással adják ki, az első ezer megrendelőnek kisvasúton szállítják házhoz.

Szerbia egyik tartományi kormánya több millió dinárt hagyott jóvá arra a világon elsőként ebben az országban megvalósuló építkezésre, amelynek lényege, hogy 2018. május 1-jéig Szabadkán és Zentán is megépül a világ első internetlerakója.

A kezdeményezést a zentaiak indították el, mivel az elmúlt hónapokban többször is kérdésessé vált, hogy lesz-e elegendő netük. Az internetlerakó két feladatot is ellát: egyik, hogy akinek felesleges, internettel kapcsolatos dolgai vannak a számítógépen, az ezeket a fájlokat pár hónapra leadhatja az internetlerakóban, ahol pár dollárért megőrzik őket. A másik feladata pedig, hogy aki nem használta el harminc nap alatt a neki járó internetmennyiséget, az szintén az internetlerakóba teheti, s onnan bárki kikölcsönözheti vagy meg is vásárolhatja. Aki a fájlokat szeretné tárolni, annak az internetlerako1@su.sa.net címre kell küldenie egy kérelmet, míg akik a megmaradt  netüket szeretnék értékesíteni, esetleg elajándékozni, azoknak az internetlerako2@su.sa.net címre kell írniuk egy levelet. Ha a címekről visszajön a levél, akkor azt jelenti, hogy az internetlerakók megteltek, s a folyamatot 15 perccel később meg kell ismételni. Arra kérjük olvasóinkat, hogy ne kezdjék most tesztelni a rendszert, mert ahogy írtuk is, 2018. május 1. előtt nem fog működni.

Az ötletet egy informatikusokból és politikusokból álló csapat dolgozta ki, s a szóvivőjük szerint azért kell Szabadkára is egy internetlerakó, hogy a kalózkodás élvezete se hiányozzon a zentaiak szórakozásából.

Több zentai internetszolgáltató is faxot küldött szerkesztőségünkbe, hogy tiltakozzanak az egyik korábbi cikkünkben olvasható állítással. Az Internet nélkül maradhatnak a zentaiak című írásról van szó, amelyben többek között azt írtuk, hogy  ha továbbra sem csökken a letöltések, a hozzászólások, a megosztások és a lájkok száma, kénytelenek lesznek lekapcsolni pár napra a zentaiakat a netről.

A két zentai szolgáltató nevével is aláírt szöveg tartalmát változtatás nélkül közöljük:

„Tisztelt NKPress Szerkesztőség,

Habár korábban voltak olyan esetek, amikor korlátlan netet ígértünk felhasználóinknak, s miután azok elhasználták a 10 GB-ot, akkor lekapcsoltuk őket a rendszerről, de ezek egyedi esetek voltak, s a jövőben is előfordulnak majd, de ez nem jelenti azt, hogy Zentán és környékén el fog fogyni az internet. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy novemberben sokkal kevesebb internet fogyott a községben, így decemberre Zentának és a környező tanyavilágnak 150 ezer terragiga millió byte áll rendelkezésünkre, ami biztosan elég lesz december 31-ig. Itt jegyeznénk meg, hogy az utóbbi időben egyre többen jelezték telefonon, hogy lassú a net és akadozik. Mindkét cég vezetése egy bizottságot hozott létre a probléma kivizsgálása miatt, s az eredmény bennünket is megdöbbentett. Kiderült ugyanis, hogy a betelefonálók a hibát a szerb parlament élő közvetítése alatt jelezték, vagyis ugyanazt az adást nézték. Kötelességünk közölni, hogy nem az internet sebességével van baj, hanem a parlamentben ülők beszédtempója lassabb a megszokottnál, s mivel folyamatosan keresik a szavakat és nyögnek, a netezőknek úgy tűnhet, hogy az internet sebességével van baj. Ez azonban nem igaz, a honatyák produkciója miatt tűnik úgy, hogy akadozik a net. A hibáért felelősséget mi ezért nem tudunk vállalni, Önök választották őket meg, most viseljék a következményeket.”

 Az NKPress szerkesztősége nem kíván kommentárt fűzni az internetszolgáltatók szövegéhez, mert van, ami megfizethetetlen, minden másra ott a mesterkód.

Azt hiszem, a nyelvalkotók gyakran nem gondolnak bele, hogy egy-egy szóösszetétellel mekkora marhaságot kreálnak. Több félreértett és tévedésre okot adó kifejezés is van, ezek egyike a szórakoztató ipar.

Mi az, hogy szórakoztató ipar? És ha ilyen létezik, akkor miért verik át a tévék az embereket? Mindannyian tudjuk, mi tartozik az iparba. Gépgyártás, szénkitermelés, acél előállítása, élelmiszerek készítése, energiatermelés és így tovább. Na, most úgy mégis: mi a jó franc ezekben a szórakoztató? A felsoroltak közül kivétel az élelmiszeripar, annak is konkrétan a disznótori ágazata, hiszen ha a részvevők már hajnaltól kezdve eleget isznak, akkor nyilván vidám és szórakoztató lehet, ahogyan a belet pucolják vagy a kolbászt töltik.

Na de a többi? Mitől szórakoztató a bányában szenet vájni, a Severben villanymotorokat gyártani vagy mondjuk cipő felsőrészeket készíteni?

Én mondjuk nem láttam még olyan plakátot vagy reklámot, amin az állt volna, hogy "Ma este nyolctól az aleksinaci bányában zenés-táncos lignitvájás, a műsor végén tárnarobbanással. Jegyek a helyszínen." Vagy esetleg azt, hogy „A Sever villamosgép-gyárban Kosztolányi versekkel tarkított tekercselés lesz, a költő születésnapjának évfordulója alkalmából, generátorkísérettel", mint ahogy olyanra se igen láttam példát, hogy „A Solid cipőgyárban női cipőfelsőrész készítéssel egybekötött stand up est lesz, balerinákkal, akik a frissen elkészült cipőkben táncolnak”. Arról már nem is szólva, micsoda szórakoztató est lenne ez: „A Rotografika nyomdában lapzárta előtti napilap nyomtatás, miközben Péter János és a Nosztalgikus Huligánok a hetvenes-nyolcvanas évek dalait adja elő, táncosok kíséretében”.

Szóval, azt gondolom, a média átver bennünket. Miközben szórakoztató ipari produktumként valóságshow-t, zenés tehetségkutatókat és bulvárműsorokat tol az arcunkba, addig a valódi szórakoztató ipar kiszorul a köztudatból. Úgyhogy harcoljunk mindannyian azért, hogy a tévében valódi szórakoztató ipar legyen: zenélő bányászok, éneklő villanytelepesek és humorizáló atomerőmű-dolgozók. Csak képzeljük el, mennyivel érdekesebb lenne VV Gizutól aki a jakuzziban pukizik a pezsgőjébe, Lajos a paksi erőmű éjjeli ügyeletese, aki poénból bekötött szemmel nyomkodná a vezérlő gombjait, robban-nem robban-robban-nem robban rigmus kíséretében és közben csernobili viccekkel szórakoztatna bennünket… Biztosan kirobbanó sikere lenne.

Megszámlálhatatlan álmatlan éjszaka – egyes hírek 200, más információk 250 virrasztásról szólnak –, valamint pár munkareggeli után a magyar kormány közölte: a külhoni kisebbségi politikusok évének nyilvánítja a 2017-es esztendőt!

Az információ a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár hivatalos bloggerétől, PÁJ-tól származik, aki szerint az előző évek próbálkozásai nem úgy sikerültek, ahogy azt a magyar kormány eltervezte:

„A 2015-ös év a külhoni magyar szakképzés éve volt, de nem nagyon sikerült sem szakokat, sem képzőket, sem magyarokat kiképeznünk, így erről az évről nem szívesen nyilatkoznék” – mondta PÁJ blogger közeli ismerőse, aki hozzátette, a 2016-os év, amely a külhoni fiatal vállalkozók éve volt, már sokkal több pozitív dolgot hozott.

„Több fórumot is szerveztünk, és sok külhoni fiatalt sikerült az anyaországba csábítani, így egyelőre megfelelő módon pótoltuk azokat a sikeres vállalkozókat, akik Németországba, Ausztriába és egyéb, a mi szemszögünkből unfriend (értsd barátságtalan, migránstámogató politikát folytató) országba távoztak, mivel ezek az államok főként agy- és munkaerőelszívással foglalkoznak.”

Arra az, előre meg nem beszélt újságírói kérdésre, hogy miért döntött úgy a kormány, hogy a 2017-es év a külhoni kisebbségi politikusok éve lesz, informátorunk mosollyal válaszolt, majd amikor jeleztük, ez azért kevés, s a témában éppen soros György mecénás ezért nem fog pénzt adni, a következőket mondta:

„Nyílt titok, hogy Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is a magyarok között a politikusok élnek a legjobban. Jó fizetésük van, ököghetnek-makoghatnak a parlamentben, senki nem szól rájuk, nincs fix munkaidejük – mindenki erről álmodik a REM és a NREM fázisban is. Ezért úgy döntöttünk, őket emeljük ki pozitív példaként a nép előtt, őket mutatjuk be, hogy a középszerű tudással, nyelvismeret nélkül milyen magasra lehet jutni. Nem titkolt célunk, hogy minél többen álljanak politikusnak, mert akkor sokkal kevesebben akarnak majd keményen dolgozni, s akkor a különféle külhoni programokra is kevesebbet kell költenünk” – nyilatkozta Géza, aki maga is alpolgármester szeretett volna lenni, de továbbtanult a középiskola után.

A zentai piaci árusokat tömörítő szervezet (ZPÁTSZ) szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a magyarországi termékeket árusítók felkészültek a szombaton és hétfőn várható óriási sajtrohamra. Mint ismeretes, pár napja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) zentai képviselője, Pék Zoltán a köztársasági parlamentben a költségvetés elfogadásakor folytatott vita során azt találta mondani a miniszterelnök és a pénzügyminiszter jelenlétében, hogy: Vajdaság északi részén, egy Zenta nevű kisvárosban élek. Ha kimegyek a piacra, ott a csempészek által Magyarországról hozott sajtot olcsóbban vásárolhatom meg, mint akkor, amikor átmegyek Szegedre és ott az egyik bevásárlóközpontban vásárolok. Ez őrületes!

A felszólalást az egész ország hallotta, mivel a televízió közvetítette az ülést, s utána egyre több telefonhívás érkezett a zentai piacot működtető közvállalathoz (ZPMK), mivel a polgárok Horgostól Nišig érdeklődtek az olcsó sajt iránt, s jelezték, az első szabadnapjukon, ami szombatra esik, az észak-bácskai városba látogatnak, és annyi sajtot vesznek, amennyi befér az autójukba.

- Felkészültünk a sajtrohamra, mi ma hatszor mentünk át Szegedre, a határőr meg is jegyezte: mi van, Zentán talán sajtból van a hold? Azt hallottuk, hogy, mivel az olcsó sajtról szóló információ magyarul is megjelent, Szegedről és környékéről is érkeznek majd sajtvásárlók, de senki ne aggódjon, több tonna sajtot spájzoltunk be az elmúlt pár napban – mondta az NKPressnek Kis Gabriella, aki elárulta, neki az óvodában sajtkukac volt a jele.

A városban az a szóbeszéd járja, hogy szombaton és hétfőn nemcsak 50 dinárral lesz olcsóbb a sajt, hanem az árusok 55 dinárral olcsóbban is hajlandóak majd adni a sajtot, feltéve, ha a vevők írásba adják, hogy a jövőben nem vásárolnak péksüteményeket.

Folyamatosan érkeznek az olvasói levelek az NKPress szerkesztőségébe a Nišben megrendezett kétnapos szerb-magyar kormányzati csúcstalálkozó óta, ugyanis az átlagemberek szerint nem igaz, hogy a szerb és a magyar viszonyok történelmi csúcsponton vannak. Vagy, ha igaz is, ezt csak a politikusok érzik, akik a másik országban fektetik be pénzüket (földvásárlás stb), míg a kisemberek arra panaszkodnak, hogy a magyar embereket semmibe veszik.

Néhányan példát is mondtak, ezek közül kettőt emelnénk ki: az egyik, hogy Szabadka polgármestere a városi képviselő testület ülésén kioktatta Bunford Tivadar vkt-elnököt, hogyan kell ülést vezetni. A másik pedig, hogy Zentán a gazdaságfejlesztési osztályt, ahová a mezőgazdaság is tartozik, december 1-től olyan személy vezeti, aki nem tud magyarul, habár a munkahelyi leírása megkövetelné ezt.

Az NKPress felkereste az MTI belgrádi tudósítójának informátorát, hogy magyarázza el, mit is kell érteni azon, hogy a szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak. A talpig böcsületes, két perc komoly könyörgés után euróban lefizethető politikus a következőket mondta:

„Három dolgot árulhatok el, amiből majd a magyar emberek rájönnek, miért is jó nekik Szerbiában. Az egyik, hogy a két kormány előrehaladott tárgyalásainak köszönhetően úgy tűnik, Szerbiában is állami ünnep lesz augusztus 20., I. István szentté avatásának napja. A kezdeményezést a tartományi parlament mindenkori elnöke terjesztette be, s mindenki támogatta. Egy parlamenti képviselő kérte, hogy a Bálint-napot is nyilvánítsák állami ünneppé, azonban ezt csak részben fogadta el a szerb fél, s végül abban maradtak, hogy azoknak, akik február 14-én teljesítenek egy félmaratont, csak négy órát, vagyis fél munkaidőt kell eltölteniük a munkahelyen. A harmadik javaslatot a tartomány egyik titkársága adta be, s a lényege, hogy a magyarkanizsai Beszédes István középiskola a jövőben a Légy jó mindhalálig című műből ismert Nyilas Misi nevét viselje. Ezt az ötletet is támogatja a szerb kormány, de egyelőre még nem fogadta el, mert Nyilas nagyon alacsony volt, amikor tornaórán sorba állították őket, hátulról a harmadik volt.

Arra a kérdésünkre, hogyan fordulhat elő, hogy Szabadkán élő adásban oktatja ki a polgármester a vkt-elnökét, Zentán pedig olyan ember vezeti a legfontosabb osztályt, aki nem tud magyarul, az informátor nevetett egyet, s csak ennyit felelt:

„Csip-csup ügyekkel nem foglalkozunk, s azok, akik így tesznek, tegyék mérlegre az általam felsorolt három dolgot meg az Ön által említett két esetet. Na, ugye, most már mindenki érzi, mi a fontosabb!” - mondta az informátor, aki azonnal hátat is fordított riporterünknek, de még hozzátette: - Igen, tudunk róla, hogy vannak szerveződések, képződmények, mozgalmak, akiket zavar a szabadkai és a zentai eset, de az ő nevüket a pártunk aktivistáinak nem szabad kiejtenie, mert a nagyvezér ezt megtiltotta. Ugyanis, amiről mi nem beszélünk, az nem is létezik! Ja, és még valami: tudunk ám a néma lájkolókról is, őket is kilistázzuk, és ugyanúgy, ahogy tette az a szervezet, mi is elküldjük a listát Budapestre, hogy azok az emberek nem véletlenül, hanem pontosan a néma lájkjaik miatt veszítették el a munkájukat!

A Magločistač portál ma adott hírt arról, hogy a szabadkai önkormányzat egyedülálló nemzeti öntudatépítő internetes újítást vezetett be, mégpedig a cirill betűs internetes címeket. Az első ilyen városi link a хттп://суботица.рс/индеx/паге/лг/ср/ид/7530 címen érhető el. De mivel a városi hatalomban részt vállaló SZHP-VMSZ koalíció számára nagyon fontos az itt élő nemzetek egyenjogúsága, ezért aztán a következő lépésben a városi honlap tartalma rovásírással is elérhető lesz. Az NKPressnek sikerült megszereznie az első, kísérleti jelleggel készült rovásírásos sajtóközleményt, amelyben már ott is van az első rovásírásos link:

Mint megtudtuk, a teljes átállással a közlemények kizárólag cirill betűs és rovásírásos módon készülnek majd, amivel az önkormányzat az újságírókat is arra szeretné ösztönözni, hogy képezzék magukat.

A kísérleti rovásírással készült sajtómeghívó szövege itt látható: 

A következő lépésben a városi vezetők korabeli ruházatban fognak megjelenni a képviselő-testületi üléseken. Bogdan Laban polgármester heti audienciáján ószerb nyelven beszélget majd az elébe folyamodó polgárokkal, Bunford Tivadar képviselő-testületi elnök pedig ezentúl a városi parlament üléseinek kezdetén a Halotti beszédből ad elő részleteket hárfakísérettel.

A város vezetése biztos benne, hogy ezek az újítások nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az itt élő népek jobban megértsék egymást és a gazdaságot is fellendítik majd.

Az NKPress kérdésére, hogy mi lesz az itt élő horvátok hagyományaival, azt a választ kaptuk, hogy ne legyünk már szőrszálhasogatók, nekik ott van a Dužijanca meg különben is van tengerük.

Szalacsi Sándor a nemzetközileg elismert környezetvédelmi szakember módszerét alkalmazza a szabadkai önkormányzat a Palicsi-tó állapotának helyreállításához, tudta meg az NKPress egy a tóhoz közeli forrásból.

Mint ismeretes, Bunford Tivadar a városi képviselő-testület elnöke a Hét Napnak adott interjújában beszélt arról, hogy a természet néhány év, esetleg évtized alatt kijavíthatja az emberek által elkövetett hibákat, ami miatt az ellenzék már kritizálta is őt, pedig egy nagyon komoly, mondhatni forradalmi megoldás áll e bejelentés hátterében.

Értesüléseink szerint Bogdan Laban hamarosan különleges segédpolgármesterként alkalmazza Szalacsi Sándor környezetvédelmi szakértőt, akinek feladata a Palicsi-tó vizének helyreállítása lesz.

A város ezért lemond a német KfW bank által biztosított vissza nem térítendő 6,5 millió euróról, mert úgy mérték fel, nem tudnák azt törleszteni, ezzel is csak eladósította a várost a korábbi polgármester és így, hogy ezt a vissza nem térítendő juttatást nem kell visszaadni, a költségvetés állapota is javulni fog. Az így megmaradó pénzből további kőlevest vásárolnak az óvodákba.

Biológus körökben Szalacsi nagy elismertségnek örvend, egyszer majdnem megkapta a biológiai Nobel-díjat is, de sajnos a 9 nominációból egyet sem kapott meg. Az általa kidolgozott módszerrel a világ legnagyobb állóvizeit tisztították meg, annak lényege pedig, hogy a vízből kivonják az oxigént, amitől a ragadozó halak és algák összezavarodnak és egymást falják fel.

A harmincezer literes módszerről a szakember korábban ezt nyilatkozta:

Munkanélküliek számára január 1-től indít arceológus képzést a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága. A hat hónapos képzésre azok jelentkezését várják, akik már korábban beiratkoztak egy vagy több nyelvtörői tanfolyamra, de nem jutottak el a záróvizsgáig. Az arceológus képzést egyelőre csak magyar nyelven indítják, de amennyiben lesz rá érdeklődő, úgy szerb, arab és hindu nyelven is szerveznek majd tanfolyamokat.

Az arceológus a 21. század, 16. évének 11. hónapjának és 16. napján honosodott meg a vajdasági magyar köztudatban, amikor a Magyar Nemzeti Tanács ülésén egy arceológus tagot választottak be az egyik, MNT által is felügyelt igazgató bizottságba.

A képzés VMSZ párttagok és családtagjaik számára ingyenes, a gyerekeknek pedig a tandíj felét kell befizetniük. Az arceológus az arcmimikát kutatja, elsősorban azon emberek esetében, akik életükben először látnak egy számukra ismeretlen szót leírva, és azt közönség előtt igyekeznek felolvasni.